Néhány gondolat a Parkinson-kór felfedezéséről

2017 volt a Parkinson-kór éve. James Parkinson (London, 1755. április 11. – London, 1824. december 21.)  kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben, publikálta híres tanulmányát a remegéssel, meglassultsággal, meghajlott testtartással és járászavarral járó betegségről, melyet később róla neveztek el. James Parkinson igazi polihisztor volt, egyszerre volt gyógyszerész, sebész, geológus, paleontológus és politikai aktivista. Egy tanulmány a remegő bénulásról („An Essay on the Shaking Palsy”) című munkájában hat olyan személy esetét ismertette, akiket London utcáin séta közben figyelt meg és a betegség tüneteit mutatták. Bár nemzetközileg ezt a munkát tarják a betegség első szisztematikus orvosi leírásaként számon, egy magyar orvos Pápai-Pariz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) már 1690-ben leírta a Parkinson-kór négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást. Mivel munkája „Pax Corporis, Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiről s’ azoknak Orvoslásának módgyáról való Tracta” magyar nyelven jelent meg, így felfedezése nem került be a nemzetközi orvosi köztudatba.

Forrás: Bereczki D. The description of all four cardinal signs of Parkinson’s disease in a Hungarian medical text published in 1690. Parkinsonism Relat Disord 2010; 16, 290-293.

  

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

advanced-floating-content-close-btn