A nyugati kultúrák felnőtt lakosságának akár 5-10%-a rendszeresen használ valamilyen típusú altatót. Számos epidemológiai tanulmány arra utalt, hogy a rendszeres altatóhasználat jelentősen megnövelheti a korai elhalálozás esélyét. Dr. Kripke és munkatársai által 2012-ben a BMJOnline folyóiratban bemutatott legújabb tanulmánya már a 19. olyan átfogó vizsgálat, amely az altatóhasználat káros következményeire utal.
Eredményeik szerint nemcsak a régebbi „nyugtató-altató” (benzidiazepine, barbiturát) típusú készítményeknél, hanem a korszerűbbnek számító nem benzodiazepine-típusú altatók használatánál is megfigyelhető egy fokozott halálozási kockázat. A fokozott kockázat már azoknál is megjelent, akik csak évente csak 18 tabletta altatót használtak, náluk a korai halálozás kockázata kb. háromszorosára emelkedett azon honfitársaikhoz képest, akik egyáltalán nem használtak altatószert. A dózis növekedésével (tablettaszám/év) ez a kockázat akár közel hatszorosára is megnövekedhet.
Annak ellenére, hogy a tanulmány nem alkalmas a korai halálozás és az altatóhasználat közötti ok-okozat összefüggés kimutatására (hiszen nem vizsgálta, hogy például milyen betegség miatt írták fel az altatókat a vizsgálatban résztvevők számára), az egyik legfontosabb tanulság, hogy a nem megfelelő altatóhasználat veszélyeket is rejthet magában. Alvászavar esetén mindenképpen javasolt megfelelő specialista felkeresése, az alvászavar okának tisztázása, így az esetlegesen szükségessé váló altatóhasználat biztonságos terápiás alternatíva maradhat.
Forrás: Kripke et al. Pharmacology and therapeutics
