Cukorbetegség, antidiabetikumok és a Parkinson-kór

Az utóbbi időszakban a cukorbetegség elleni gyógyszerek (antidiabetikumok) Parkinson-kórral való kapcsolatáról számostanulmány jelent meg. Mivel sok Parkinson-kóros beteg kérdezte tőlem, hogy érdemes lenne  antidiabetikumot szednie, megpróbálom a jelenleg elérhető információkat összegezni.

Számos keresztmetszeti vizsgálat arra utal, hogy a cukorbetegség (diabetes mellitus) magasabb kockázatot jelent a Parkinson-kór kialakulása szempontjából [Nature Reviews Endocrinology,2011, 7, 316]. Annak ellenére, hogy egyes tanulmányok szerint a cukorbetegség jelenléte akár 40%-kal megnövelheti a Parkinson-kór kialakulásának az esélyét [Medicine Baltimore. 2017; 96(3): e5921], ez az állítás még további megerősítésre szorul [Diabetes Care. 2011 Dec; 34(12): 2614–2623].

2017-ben jelent meg az első olyan nagyszabású epidemiológiai vizsgálat, ami a cukorbetegség elleni gyógyszerek egyik típusának, a glitazonok, hatékonyságát vizsgálta. A norvég állami egészségügyi adatbázist felhasználva a Bergeni Egyetem tudósai közel százezer cukorbeteg 10 éves adatait elemezték. A betegeket alapvetően két csoportba sorolták: glitazon típusú gyógyszereket szedők és csak metformint tartalmú gyógyszert szedők csoportjára. Mivel a norvég állami regiszter a betegek által szedett összes gyógyszerfelírást tartalmazza, így a két csoport lekülönítse megbízhatónak mondható.  Egy speciális statisztikai eljárás segítségével kimutatták, hogy az általuk vizsgált 10 éves periódusban a glitazon típusú gyógyszert szedő cukorbetegek esetében a Parkinson-kór 28%-kal kisebb eséllyel alakul ki, mint a glitazon típusú gyógyszert nem szedő társaiknál. A vizsgálat módszertana nem alkalmas a glitazon típusú gyógyszerek hatásmechanizmusának  kiderítéseére, azonban felmerül, hogy a glitazon a hatékonyabb energiatermelésen és az antioxidáns hatásán keresztül védhet a Parkinson-kór kialakulása ellen [Movement Disorders, Vol. 32, No. 11, 2017.]. Annak ellenére, hogy hasonló eredményről számolt be egy nagy-britanniai tanulmány is [PLoS Med 2015;12(7):e1001854],  a glitazon típusú gyógyszerek védő szerepét egy egyesült államokbeli vizsgálat már nem tudta ,egerősíteni [Am J Epidemiol 2015;182(11):936-944]. Ezen egymásnak ellentmondó adatok ellenére jelenleg is folyik olyan 2-es fázisú vizsgálat, mely a pioglitazone jótékony hatását vizsgálja újonnan diagnosztizált Parkinson-kóros betegeken. A vizsgálat szervezőinek a feltételezése szerint a pioglitazone védő hatása révén a Parkinson-kór lefolyását lassíthatja [ClinicalTrials.gov regisztrációs szám: NCT01280123].

Szintén 2017-ben jelent meg egy nagy-britanniai tanulmány, ami szemben az előbbi epidemiológiai vizsgálattal, egy antidiabetikum, az exenatide, direkt hatását vizsgálta korai Parkinson-kórban. Az exenatide egy úgynevezett glukagon-szerű fehérje analóg (GLP-1 receptor agonista), melyet a cukorbetegség kezelésre törzskönyveztek és hatékonyan képes az inzulin termelést fokozni. A nemrég megjelent 2-es fázisú vizsgálatban [Lancet, Volume 390, No. 10103, p1664–1675, 7 October 2017] 2014 június és 2015 március között 62 enyhe vagy középsúlyos Parkinson-kóros beteget véletlenszerűen exenatide-t (32 beteg) vagy placebot (hatóanyag nélküli gyógyszert) kapó csoportba sorolták. A betegek 48 héten keresztül heti egy alkalommal 2 mg exenatide vagy placebo injekciót kaptak, olyan módon, hogy sem a betegek, sem az őket kezelő orvosok nem tudták, hogy az adott beteg melyik csoportba tartozik. A kezelés befejezését követő 12. héten a kiindulási állapothoz képest 1,0 MDS-UPDRS ME (Parkinson-kór tüneteinek a súlyosságát mérő skála) pontnyi javulást észleltek az exenatide kezelésben részesült betegeknél, míg 2,1 pontos rosszabbodást a placebo (azaz az exenatide gyógyszert nem kapó) csoportban. A két csoport közötti különbség nemcsak statisztikailag, hanem klinikailag is jelentős különbséget jelent [Horváth et al. http://dx.doi.org/10.1016/j.parkreldis.2015.10.006]. A szerzők véleménye szerint a két csoport közötti különbség nem magyarázható az exenatide  tüneti hatásával, hanem az exenatide kezelés neuroprotektív (a betegség előrehaladását lassító) szerepére utalhat. Azonban ahhoz, hogy az exenatide a Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerré váljon, további vizsgálatok elvégzése szükséges. Ugyanis egy új Parkinson-kór elleni gyógyszer használatának engedélyezéséhez (törzskönyvezéséhez) nagy esetszámú (több száz fős) több éves követésű vizsgálatokra van szükség a valós életbeli hatékonyság,  tolerálhatóság és  mellékhatásprofil megítélésére.  Összefoglalva, bármennyire is bíztatónak tűnik az exenatide hatása, a jelenlegi ismereteink szerint továbbra sem ajánlható a Parkinson-kór kezelésére.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

x Shield Logo
This Site Is Protected By
The Shield →