A mély agyi stimuláció egy nagy hatékonyságú eljárás a gyógyszeresen nem megfelelően kontrollálható remegések, Parkinson-kór, disztónia, kényszerbetegség és bizonyos gyógyszer-rezisztens epilepsziák kezelésére. Jelenlegi stimulációs kezelések alapját az 1987-ben beültetett rendszer adja. Az agy bizonyos részeibe (mélyebben fekvő magvakba) stimuláló elektródákat ültetünk nagy precizitású MR képalkotás segítségével. Ezen stimuláló elektródákon általában 4-8 kontakt található, melyek külön-külön aktiválhatók. Az elektromos stimulációt egy bőr alá ültethető impulzus generátor biztosítja, amit egy összekötő kábel kapcsol össze az agyi stimuláló elektródákkal. Bár a jelenlegi mély agyi stimulátorok is nagy hatékonyságúak, a relatíve nagy méretük, illetve az időszakos akkumulátor lemerülés miatti csereigényük alapján nem tekinthetők tökéletes megoldásnak.
Ezen problémák kiküszöbölésére a Draper Laboratory mérnökei egy olyan miniatűr wireless stimuláló eszközt fejlesztettek ki, mely 2,5 milliméter hosszú és 0,5 milliméter átmérőjű. Az eszközt méreténél fogva egy speciális tűn keresztül is be lehet juttatni a szervezetbe és az energiát wireless módon egy testen kívüli külső eszközből nyeri. Az új eszközt elsőként patkányokok próbálták ki ahol az alsó végtagokban található perifériás idegeket sikeresen lehetett vele ingerelni. Bár az új technológiával kapcsolatos első vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak, hosszú út vár még rá, hogy emberek gyógyítására is alkalmassá váljon. Állatkísérletekben is bizonyítani kell, hogy az agy mélyebb magvainak az ingerlésére is képes, illetve megbízhatóan, évtizedeken keresztül is képes működni.
Forrás: Front. Neurosci., 27 November 2017 | https://doi.org/10.3389/fnins.2017.00659
