Mély agyi stimuláció

A mély agyi stimuláció egy közel 20 éves múltra visszatekintő eljárás, ami bizonyos mozgászavarok (mint például a Parkinson-kór, esszenciális tremor és disztónia) kezelését forradalmasította. A módszer 2001 óta állami (OEP) finanszírozással elérhető.

Mély agyi stimulátor működési elve

A mély agyi stimuláció során nagy frekvenciájú elektromos áram segítségével a kórosan túlműködő agyi területeket, központokat ingerlünk. Magas frekvenciájú ingerlést (más néven stimulációt) alkalmazva a funkciójukban gátoljuk ezeket a magokat felépítő idegsejteket és nyúlványaikat. Ilyenkor az idegsejtek a stimuláció miatt nem képesek a betegség bizonyos tüneteiért felelős kóros üzeneteket, utasításokat kiadni és továbbítani.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mély agyi stimuláció csak tüneti kezelés, a mai ismereteink szerint nem tudja meggyógyítani, illetve megállítani a betegség előrehaladását!

 

A bevezető cikkben említett roncsolásos műtétekkel szemben a mélyagyi stimulátor alkalmazása sokkal korszerűbb, azonban jelentősen drágább megoldás. Stimuláció során egy beültetett elektróda segítségével a célterületen magas frekvenciájú ingerlést alkalmazunk. Mivel a stimuláció az idegsejteket működésükben gátolja és nem okoz roncsolást, ezért a gátlás a stimuláció kikapcsolásával bármikor felfüggeszthető. A módszerrel kapcsolatos mellékhatások jelentős része a stimulációs paraméterek átállításával megszüntethető. Elméletileg, ha a későbbiekben a mélyagyi stimulátornál hatékonyabb eljárás kerül kidolgozásra (például őssejt-beültetés), akkor az új eljárás elvégezhető mivel a stimulátor nem okoz roncsolást az agyban.

Érdekességek a mély agyi stimulációval kapcsolatban

  • Az első mély agyi stimulációt 1987-ben Grenoble-ban, Franciaországban végezték el.
  • 2010-ig közel 60000 mély agyi stimulátor beültetés történt világszerte. 2018-ben már 150.000 fő részesült mély agyi stimulációs kezelésben.
  • A mély agyi stimuláció számos neurológiai megbetegedés tüneteit képes enyhíteni, mint például a gyógyszeresen nem vagy alig kezelhető Parkinson-kórban, esszenciális tremorban és disztóniában.
  • A mély agyi stimulátor beültetés centrumokban történik, ahol neurológusok végzik a műtét előtti kivizsgálást és a műtét utáni gondozást, illetve az idegsebészek a stimulátor beültetését.
  • A betegek többsége a műtétet hosszadalmasnak és fárasztónak mondja, de nem tartja fájdalmasnak.
  • A műtét után 4-5 nappal a legtöbb beteg otthonába távozhat.
  • A stimulátor első programozása általában pár héttel a műtét után történik, ami szintén pár napos osztályos bennfekvést igényel.
  • A stimuláció az aktuális tünetek függvényében szabályozható. Mivel a legtöbb beteg megtanulja a stimuláció beállítását, ezáltal otthonában önmaga is képessé válik a tünetek kezelésére.
  • A stimulációt a betegek nem érzik és a legtöbb esetben nem is jár kellemetlen mellékhatásokkal.

 

Betegtájékoztató a mély agyi stimulációval kapcsolatban

2006 őszén merült fel bennem a betegtájékoztató megírásának a gondolata, ami idő hiányában csak 2007 áprilisára készült el. Az érdeklődők számára a kézirat letölthető az alábbi oldalról:

Mély agyi stimuláció

advanced-floating-content-close-btn