Multiszisztémás atrófia (MSA) kezelésére irányuló vizsgálatok

Multiszisztémás atrófia (MSA) kezelésére irányuló vizsgálatok

 

A multiszisztémás atrófia (MSA) főként fiatalabb korosztályt érintő, gyors lefolyású, gyógyíthatatlan megbetegedés. A betegség tünetei kezdetben hasonlíthatnak a Parkinson-kór tüneteire (meglassultság, izommerevség, esetleg remegés), azonban a betegség előrehaladtával egyéb tünetek, úgymint koordinációs zavar, vizelés és székelési zavar, hirtelen vérnyomásesés is megjelenhet. Amíg a Parkinson-kór tünetei gyógyszeresen jól kezelhetők, addig MSA esetében a gyógyszeres kezelés csak a kezdeti fázisban és csak minimális mértékben bizonyul hatásosnak. A betegség folyamatos rosszabbodást mutat, amivel párhuzamosan a kezdetben hatásosnak tűnő gyógyszerek is elveszthetik hatékonyságukat.

 

Számos kutatás célozta meg az MSA hatékony gyógyszeres kezelésének kidolgozását.

  • A Parkinson-kór kezelésére szolgáló levodopa és dopamin-agonista készítmények csak a betegség korai fázisában és csak a betegek egy részében tűnik hatásos kezelésnek. Ezen gyógyszerek hatékonysága MSA sokkal kisebb mértékű, mint a Parkinson-kórban: Amíg Parkinson-kór esetében akár szinte tünetmentes állapot is elérhető, addig MSA-ban csak kis fokú javulást érnek el a meglassultság és izommerevség tekintetében.
  • Egyenlőre a többi Parkinson-kór elleni gyógyszer (amantadine, selegiline) sem bizonyult hatásosnak az MSA kezelésében. (Clin Neuropharmacol. 2005 Sep-Oct;28(5):225-7)
  • A feltételezett idegsejtpusztulásért felelős folyamatokat gátló riluzole hatásával kapcsolatban több vizsgálat zárult le. Ezen eredmények alapján a riluzole kezelés sem bizonyult hatásos kezelésnek (Eur J Neurol. 2006 Oct;13(10):1146-8., Brain. 2009 Jan;132(Pt 1):156-71.)
  • 2010-ben közölték annak a vizsgálatnak az eredményét, amely egy antibiotikum (minocycline) feltételezett hatását vizsgálta. Azonban több mint 60 beteg vizsgálata során azt a következtetést kellett levonni, hogy ez a gyógyszer sem képes az MSA lefolyását és a súlyosságát érdemben javítani. (Mov Disord. 2010 Jan 15;25(1):97-107)
  • Bizonyos hangulatjavító gyógyszerek (paroxetine) rövid távú alkalmazása során azonban felmerül annak a lehetősége is, hogy nemcsak a hangulatot, hanem az MSA betegek mozgással kapcsolatos teljesítményét is javíthatja. (Parkinsonism Relat Disord. 2006 Oct;12(7):432-7) Azonban ezen kedvező hatás igazolására és rutinszerű alkalmazásának bevezetéséhez további vizsgálatok elvégzése szükséges.
  • Szintén biztató eredményeket értek el növekedési hormon adagolásával, azonban a kezelés hatásosságát csak jelenleg is folyó vizsgálatok lezárását követően ítélhetjük meg. (Mov Disord. 2007 Jun 15;22(8):1138-44.)
  • Fizioterápia, gyógytorna alkalmazásával az MSA betegek állapota és önellátása bizonyos mértékig javítható, ezért a gyógyszeres kezelés mellett rendszeres fizikai aktivitás, torna végzése javasolt (Mov Disord. 2004 Nov;19(11):1360-4.)
  • Az MSA-ra jellegzetes vérnyomásesés kezelésére számos gyógyszer került kipróbálásra. Ezek közül a Magyarországon is elérhető midodrine hatékonyságát sikerült bizonyítani. Gyógyszeres kezelés mellett a bő só- és folyadékbevitel, a hirtelen felállás és a meleg környezet kerülése, illetve gyakoribb, de kisebb volumenű étkezési szokás alkalmazása is segíthet a vérnyomásesések elkerülésében.

 

Összefoglalva, a jelenlegi ismereteink szerint tartós hatással rendelkező és hatékony gyógyszer nem áll rendelkezésünkre az MSA kezelésére. Azonban jelenleg is számos olyan vizsgálat zajlik(pl. őssejt beültetés, lítium, fluoxetine, rifampicin, intravénás immunglobulin alkalmazásának kipróbálása), melyek eredményei áttörést jelenthetnek a betegség kezelésében.

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

x Logo: Shield Security
This Site Is Protected By
Shield Security