Parkolási igazolvány Parkinson-kórban

• A parkolási igazolvány kiadási elvei -vélhetőleg- egységesebbek, szigorúbbak és jobban követhetők lesznek.
• Ezzel párhuzamosan -szintén feltehetőleg- kevesebb parkolási igazolvány kerül kiállításra, ami
• nemzetgazdasági szinten megtakarítást, míg
• a betegek részére több szabad parkolóhelyet jelenthet a mozgáskorlátozottak számára.
• A háziorvosok mentesülnek a kiadással kapcsolatos problémák alól.
• Biztonsági okmánnyá minősül a hazánkban fogyatékossággal élők számára kiállított parkolási igazolvány, melyhez egy modern nyilvántartási rendszer kapcsolódik. Ez lehetővé teszi, hogy a kiadott okmányokat nyomon tudják követni, és az igazolványokkal kapcsolatos adatok naprakészen ellenőrizhetőek legyenek.

• Orvosi szakvéleményt a jövőben csak a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (korábban ORSZI) orvosi bizottságai adhatnak ki.
• Mivel nem a háziorvos állítja ki a szükséges igazolást, így egyes vidéki betegeknek el kell utazniuk Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (korábban ORSZI) orvosi bizottságainak székhelyére.
• Az NRSZH nem a parkolási igazolványhoz állít ki szakvéleményt, hanem a fogyatékossági támogatáshoz a 141/2000. korm.. rendeletben foglaltak szerint. Eszerint az ügyfélnek kell benyújania a fogyatékossági támogatás iránti kérelmét, amelyhez csatolni kell a háziorvosi beutalót. Ezt követően az NRSZH illetékes kirendeltsége illetőleg igazgatósága elbírálja a kérelmet. Tehát aki a fogyatékossági támogatáshoz kapott szakvéleményt illetve szakhatósági állásfoglalást az NRSZH-tól, az ezzel a szakvéleménnyel tud parkolási igazolványt is igényelni.

A 141/2000-es kormányrendelet lapján, ”

1. Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,

• a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
  • aa) mindkét szemén 5/70,
  • ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
  • ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén – a fenti látásélesség értékeitől függetlenül – csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
• b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

2. Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

• a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
• b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

• a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0–19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy
• b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20–49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71–F 72.).

4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).

5. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

• a) végtag protézisek
  • aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)
    • – lábszárcsonkra,
    • – combcsonkra,
    • – csípőízületi csonkra,
    • – alsó végtag fejlődési rendellenességeire,
  • ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)
    • – alkarcsonkra,
    • – felkarcsonkra,
    • – vállcsonkra,
  • ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)
    • – alkarcsonkra,
    • – felkarcsonkra,
    • – vállcsonkra,
    • feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;
• b) ortézisek
  • ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)
    • – alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,
    • – járógépek,
  • bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)
    • – felső végtag izomzatának bénulása esetén,
  • bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,
  • bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,
  • be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;
• c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei
  • ca) egy karral működtetett járóeszközök
    • – hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,
    • – könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,
  • cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)
    • – kézi meghajtású,
    • – elektromos kerekesszék.

6. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

• a) mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;
• b) legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;
• c) túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.”

Mikor juthat egy Parkinson-os beteg parkolási igazolványhoz?

Tehát a fenti jogszabály alapján csak azon betegek kaphatnak jó eséllyel parkolái igazolványt, akiknél súlyos fokú levodopa mellékhatás (túlmozgás), gyógyszeres kezelés ellenére is jelentős fokú meglassultság, izommerevség vagy mozgáskoordinációs zavar jelentkezik. A háziorvostól kell kérni a fogyatékossági támogatás megítéléséhez szükséges beutalót, majd kedvező döntés birtokában a jegyzőhöz vagy az Okmányirodába kell fáradni.

Szerény megítélésem szerint (szigorúan magánvéleményem alapján, nem vagyok igazságügyi szakértő és sosem dolgoztam az ORSZI/NRSZH-nál) azonban azon betegek akik megkapják a fogyatékossági támogatást és a parkolási igazolványt, ezzel együtt búcsút is mondhatnak a jogosítványuknak mivel ezen kautélák teljesülése esetén a gépjárművezetés egészségügyi alkalmassága már megkérdőjelezhető.

További hírek

[pagelist child_of=”443″]