Diffúz Lewy-testes demencia (DLB)

Betegség tünetei:

A diffúz Lewy-tests demenciát a szellemi leépülés tünetei mellett Parkinsonismus jellemzik.

  • Parkinsonismus: meglassultság, izommerevség, testtartási instabilitás, gyakori elesés, járászavar, ritkábban remegés
  • Szellemi leépülés, demecia, hallucináció, zavartság.

 

Betegség leírása:

A neurológiai eredetű demenicák második leggyakoribb formája, amit gyakran nem diagnosztizálnak vagy Alzheimer-kórnak tartanak. Alzheimer-kórnál gyorsabb kezdetű és lefolyású megbetegedés.

Jellemzője, hogy a szellemi képességek akár óráról-órára változhatnak; a jó és rossz gondolkodási képességgel járó időszakok akár napi gyakorisággal is váltakozhatnak. A betegség kezdetén is vizuális hallucinációk (látomások) és zavartság jelenhet meg. Fontos kiemelni, hogy a klasszikus hallucináció, zavartság elleni gyógyszerek nem csökkentik, hanem ellenkezőleg, fokozzák a hallucinációt és zavartságot vagy akár mozgásképtelen állapotot váltanak ki!

A parkinsonos tünetek közül leggyakrabban meglassultság észlelhető, remegés csak ritkán jelenik meg.

 

Diagnózis:

A betegség diagnózisának felállítása a klinikai tüneteken alapul, mert jelenleg nem ismert olyan laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat (CT, MRI, PET), ami az DLB-re jellegzetes és megbízható eredményt adna. A betegség kezdetén gyakran összetéveszthető a Parkinson-kórral vagy az Alzheimer-kórral, ilyenkor a beteg követése alapján lehet a két kórképet elkülöníteni egymástól.

  • Neurológiai vizsgálattal a parkinsonos tünetek mellett a szellemi leépülésre utaló tünetek észlelhetők.
  • Koponya MR-n agyi atrófia észlelhető.
  • Speciális MRI, SPECT és PET vizsgálatok a különböző Parkinson-szindrómák elkülönítésében játszanak szerepet, azonban a nem megfelelő megbízhatóság és érzékenység miatt gyakorlati alkalmazásuk nem egyértelmű.
  • Labor vizsgálatok: az egyéb másodlagos kórformák kizárása miatt fontosak
  • Neuropszichológiai vizsgálatok a szellemi képességeket mérik.

 

Kezelés:

A DLB jelenleg nem gyógyítható betegség, gyógyszeres kezelésre általában nem vagy csak a kezdeti szakban reagál:

  • Levodopa, a dopamintermelés előanyaga.

  • Dopamin-agonista gyógyszerek a dopamin hatását próbálják pótolni.
  • Kolinészteráz-gátló készítmények a szellemi funkciókat javíthatják a kezdeti időszakban
  • Antipszichotikumok alkalmazásával a zavartság, hallucináció uralható. Kiemelendő, hogy a klasszikus („típusos”) antipszichotikumok fokozhatják ezen tüneteket, ezért újabb fejlesztésű („atípusos”) antipszichotikumok alkalmazása javasolt.
  • Depresszió, alvászavar, szorongás és szexuális problémák jelenléte esetében e tünetek kezelése szintén fontos, hiszen jelentősen ronthatják a beteg életminőségét és a családi kapcsolatokat.

 

Életmód tanácsok:

Megfelelő gyógytorna alkalmazásával az elesések, illetve mozgásteljesítmény javítható. Gyakori elesések esetén a fejsérülés és a csonttörések elkerülése érdekében kerekesszék használata ajánlott. Fehérje tartalmú élelmiszerek (pl. tej, hús) fogyasztása a levodopa felszívódását gátolja, ami a mozgásteljesítmény romlását vonhatja maga után.

 

Hasonló tüneteket okozó megbetegedések:

Pajzsmirigy megbetegedés, Parkinson-kór, gyógyszer-mellékhatás, multiszisztémás atrófia, Lewy-testes demencia, corticobasalis degeneráció, progresszív szupranukleáris parézis, Wilson-kór, REM magatartászavar, hydrocephalus, Alzheimer-kór

x Shield Logo
This Site Is Protected By
The Shield →