A Neurology folyóiratban megjelent vizsgálatban a mély agyi stimuláció hatékonyságát hasonlították össze a gyógyszeres kezeléssel. A relatíve kis esetszámú vizsgálatba 30 olyan „korai” Parkinson-kóros beteget vontak be, akik a Hoehn és Yahr Skála szerint 2. stádiumban voltak. A betegek fele kétoldali szubtalamikus mély agyi stimulációs kezelésben és kiegészítő gyógyszeres kezelésben, míg a másik fele kizárólag gyógyszeres kezelésben részesült. Összesen 28 beteg vállalta és fejezte be az öt éves nyomon követést.
Charles és munkatársai igazolták, hogy a mély agyi stimulációval kezelt betegek esetében 96%-kal csökkenthető a többszörös gyógyszeres kombinációs kezelés szükségessége, illetve (levodopa ekvivalens dózisban kifejezve) közel 240 milligrammal kevesebb gyógyszermennyiség is elegendő. A mély agyi stimulációs csoportban a betegség tünetei valószínűleg lassabban romlottak, mivel a vizsgálók szerint a kézremegés mértéke 5 éves távlatban 79%-kal kisebb eséllyel romlott a mély agyi stimulációval kezelt csoportban.
Bár ezen eredmények bíztatóak, további nagy esetszámú és hosszú követési idejű vizsgálat szükséges annak egyértelmű bizonyítására, hogy a mély agyi stimuláció lassítja a Parkinson-kór előrehaladását, progresszióját.